Kisgyón környéke

Kisgyón
Természetbarát
Telep

Az országban egyedülálló kulcsosháztelepen 11 egyesület tart fent házat. A legnagyobb a Gyönygvirág kulcsosház. A telepen füves sportpálya és büfé várja a túristákat.

Bakonycsernye (felé)
	A közeli faluban (2,5 km) vasárnap is nyitva tartó bolt mellett kocsma,gyógyszertár,... is megtalálható.

Védett geológiai feltárás
	A vörös mészkőből álló sziklán jól kivehetők az egymásra rakódott rétegek, és sok helyen láthatóak az ammoniták lenyomatai vagy kitöltődésik.

Tűzköves-árok
	A Kék-túra a Tűzköves-árkot követve fut tovább.

Kőfejtő
	A Kőfejtő az úttúl 100 m-re található. egy kocsiút és egy ösvény is vezet ide. Legérdekesebb látnivaló a felső szegélynél nagy számban található nőszirom.

Károly-lak
	A vadászháznál megpihenhetünk, majd több irányba folytathatjuk utunkat. Leerszkedhetünk az erdei szentélyhez, átvághatunk a Kőfejtőhöz, a kék háromszögön a Burok-völgyet vagy a Hamuházat közelíthetjük meg.

Hamuház
	A vadászháznál kényelmesen megpihenetünk mielött folytatjuk utunkat az Alba Regia barlang irányába.

Csikling-vár
	A vár az erdő mélyén található és leginkább az árokmaradványából ismerhtő fel. Történetéről semmit sem tudunk. A köveken üldögélve szabadjára ereszthetjük fantáziánkat: Vajon milyen célból és kik építettek erősséget a rengeteg erdő közepébe?

Kisgyónbánya Bányászemlékmű
	Valaha itt volt a bánya központja, kastéllyal, buszállomással, iskolával és a kisvasút átrakóállomásával. Ma a szobor és a körülötte levő park emlékeztet a múltra.

Erdei szentély
	Az erdészet állított egy kis erdei szentélyt erre a helyre, ahol a fáradt túrista megpihenhet és élvezheti a természet szépségeit.

Hosszú-Kígyós völgy
	A völgy oldalban található ösvény, csodálatos, háborítatlan bükkösön vezet keresztül. A mélyben a dachsteini mészkőből kialakult szakadék-völgy látható.

Kis-tó
	A természetbarát telep mellett található egy kis mocsaras tó.

Löszmélyút

Piros jelzés
	A piros és kék kereszt jelzés találkozásánál vagyunk, az erdő szélén. Délre búzamező, északi irányba bükkerdő terül el. A kék kereszten Királyháza - Hétházpuszta - Várpalota irányába mehetünk tovább.

Kék háromszög
	A szentélytől a Kék háromszöget követve a Hosszú-Kígyós völgy oldalán juthatunk el a Károly-lakhoz.

Csemetekert

Dorró-hegy

Alba Regia barlang

Az ország 3. legmélyebb csepkőbarlangja csak engedéllyel járható.

Úttörő forrás

Kisgyón története

A kezdetektől a huszadik századig

A Kisgyónbánya környéki bakonyi tájon már az ie. IV. évezredtől kimutatható az emberi jelenlét (pl. késői vaskorból származó urna Uboldpusztán). Az állattenyésztés és a földművelés miatt az addig egybefüggő erdőséget megbontották. A fák kivágása azonban nem ért el olyan mértéket, mely megzavarta volna a természet rendjét. Sőt a honfoglalás idejére újra háborítatlan rengeteget találunk.

Kisgyónbányát önálló településként először csak a II. József által elrendelt 1784-87. évi népszámlálsban említik. Az ezt megelőző időből származó iratok együtt emlegetik Nagygyónnal (Kisgyónbányától ÉNy-ra 2,5 km-re) Goun, Gywn, Ghyon néven.

Gyón településről az Árpádházi királyok idejéből nincs adatunk. A XIV. század elején a környező erdőterület Csák István által felépített Bátorkő várához tartozott. 1326-ban Károly Róbert eg palotai családnak adományozta. Az ezt követő török hódoltság igen visszavetette a terület fejlődését. A török a bakonyi falvakat feldúlta, a lakosságot kiirtotta vagy elhurcolta.

A II. József elrendelte országleírás szerint Kisgyón akkor egyetlen erdészlakból állt. A "lakosság" létszáma változott: ekkor 23 fö, 1838-ban 11 fő, míg 1853-ban 5 fő volt csupán.

A szénbányászat kora

A Kisgyónbányától 5 km-re fekvő Szápár községben már a XIX. század derekán kisérleteztek szénbányászattal. 1842-ben egy 30m mély aknából megkezdődött a termelés. 1873-tól vannak adataink arról, hogy nyilvántartották a kisgyóni széntelepeket.

A bányászat kezdete 1922 októbere. Egy Freud Béla nevű vállalkozó a Dóra-hegy nyugati oldalában, a széntelep keleti felében indította meg a termelést. Még ennek az évnek a decemberében egy fiatal bánymérnök, Poszt Ferenc került a bányához. Számára egyértelmű volt, hogy a fejlesztés alapja a szállítás problémájának megoldása. Ehhez pedig az kellett, hogy vasút épüljön a terület és a bodajki vasútállomás között. Részvénytársaságot alapítottak, és 1924 nyarára elkészült a 16km-es pálya.

A bánya teljesen megváltozatta a környék településeinek életét. A környező földek zöme nagybirtokosok kezén volt. A helybeliek csak idénymunkára számíthattak. A kisgyóni bánya így sosem szenvedett munkaerőhiányban, sőt általános volt a többszörös túljelentkezés. Ez is okozta, hogy az itteni bányászok keresete messze elmaradt az ország többi szénmedencéjében dolgozók jövedelmétől.

1922 ls 1924 között 5739 tonna szenet fejtettek. Újabb aknák nyitásával (a Tisza táró össztermelése 5 év alatt 42.000 tonna, Tivadar táró, János lejtős akna, Adrás akna) a bányászat virágkorát élte. 1931-ben hidat építettek a keleti és a nyugati szénterületek, a kisgyóni völgy összekapcsolására, áthidalására (maradványai néhány éve bontották el).

az 1930-as évek elejére állandó lakosság alakult ki Kisgyónbányán. 1932-ben a bánya-részvénytársaság egy tanerős iskolát hozott létre, majd 1937-ben új iskolát építetett. 1942-ben már 80 gyermek járt ide.

A bányászat a II. világháború évei alatt csak rövid időszakokra állt le, de a termelés jelentősen csökkent. Mivel a terület hosszú ideig a hátországhoz tartozott, a háborús károk nem voltak jelentősek. A frontvonal egyébként 1945. márciusában ment át a területen. Ekkor természetesen szünetelt a munka. De a bányászok értesítést kaptak a fehérvári kórház szénhiáynáról, ezért a bánya épen maradt területein már április 14-én megindult a termelés.

1946. január 11-én a bányát államosították. A bányaüzemvezető 1948. évi jelentésében a szénvagyon kifogyását 1954-re jósolta. Ennek megfelelően a fejlesztések mérséklődtek. 1952-ben azonban egy akna mélyítése során egy új, eddig nem fejtett széntelepet találtak. Ez ellentmondott az elősőekben emlegetett jelentésnek, így a termelés folytatódhatott.

A telepen 1960-ban felépítettek egy új két tantermes iskolát, kialakították a sporttelepet és közművesítették a lakásokat. több mint 100 család lakott itt ezekben az években.

A hatvanas években a széntelepek kezdtek kifogyni, sorra zárták be az aknákat, a széntermelés egyre inkább átvették a Balinkán nyíló új bányák. 1972-ben a Béke akna bezárásával befejeződött a termelés.

1972-től napjainkig

Az utolsó akna bezárása idején még kb. 100 fő lakott Kisgyónban. De rohamosan csökkent a létszám. A bányászcsaládok elköltöztek, a házak lakatlanná váltak. A környék elcsendesedett, felszedték a vasúti síneket, szétbontották a betonlétesítményeket is. Az erdő igyekezett begyógyítani a sebeket. Sajnos ez nem emberöltőnyi feladat. A bányászat számtalan nyomát találjuk a völgyben és az erdőben.

A nyugalmas erdőkbe visszatértek a turisták is. Az ő kezdeményezésükre az ekkora már igen rossz állapotba került házakat nem lebontották, hanem használatra a természetjárók kapták meg. Az új használók nagy lelkesedéssel láttak munkához, és egy-kettőra rendbehozták az épületeket, amelyeket azóta kulcsosházakként üzemeltetnek. A bányásztelepülésből az országban egyedülálló módon természetbarát telep lett.